A digitális fejlettség mérése itthon és Európában

Hogyan mérhető a DESI? 

Az említett öt dimenzió között vannak logikai összefüggések, tehát nem teljesen függetlenek egymástól. Az első dimenzió a hálózati összekapcsolódást vizsgálja, a vezetéses internet és a mobilnet lefedettségét, elérhetőségét, felhasználtságát az adott tagállamban. A második dimenzió a „digitális humán tőkét” méri fel, azaz az alapszintű és a fejlett digitális készségek szintjét, a tagállamban élő IKT szakemberek arányát. A harmadik dimenzió az internetes szolgáltatások felhasználtságát elemzi, tehát például az elektronikus tranzakciók igénybevételét, az online tartalmakra, valamint a digitális kommunikációs szokásokat. A negyedik dimenzió elsősorban a vállalkozások digitális fejlettségét, az e-kereskedelmet vizsgálja, az elérhető digitális technológiák integrálását a gazdasági szereplők életében. Az ötödik dimenzió a tagállam kormányzati, a közigazgatási, valamint az egészségügyi digitális szintjét értékeli. 

Annak érdekében, hogy a tagállam digitalizációs fejlettségét az öt dimenzió komplexen mutassa be, a dimenziók súlyozásra kerültek: a legnagyobb hatást a DESI-re a hálózati összekapcsoltság és a digitális humán tőke gyakorolja (25-25%), majd a vállalkozások digitális fejlettsége (20%) a következő mérvadó pont, és végül az internetes szolgáltatások felhasználtsága és a közigazgatás digitális szintje 15-15%-ban befolyásolja a végleges indexszámot. 

 

Az Európai Unió digitális stratégiája  

A digitalizáció hatását már mindnyájan érezzük: a technológia fejlődésével számtalan új, gyorsabb, egyszerűbb, kényelmesebb, biztonságosabb vagy zöldebb szolgáltatást használunk nap, mint nap. Elég csak az online, papírmentes ügyintézésre, a távoli kapcsolattartás modern eszközeire, vagy épp a koronavírus gyógyszerének kutatására gondolnunk. A fejlődés ugyanakkor veszélyekkel is jár, ugyanis rengeteg érzékeny adatot adunk ki online jelenlétünk során, amely sokaknak kincset ér. 

A digitalizáció területén a mesterséges intelligencia (MI) és az adatelemzés (big data) két kiemelkedő, és rohamos tempóban fejlődő terület. Ezen fejlesztések okos és felelősségteljes használata kiemelt fontossággal bír, és megoldásra vár az egészségügytől kezdve az ipari és szolgáltatási alkalmazásokon, a mezőgazdaságon és a közlekedésen át a környezetvédelemig. Éppen ezért az EU igyekszik kihasználni felhalmozott tudását és kapacitását, és átfogó stratégia segítségével megerősíteni Európa szerepét ezeken a területeken. A cél az ember szolgálatába állítani a technológiát, lehetőleg szabályozott keretek között.  

Az európai digitális javaslatcsomag két fontos pillére: 

• a fehér könyv a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokról és lehetőségekről; 
• valamint az európai adatstratégia, amely azt célozza, hogy a vállalati és ipari adattömeget Európa biztonságosan és előnyösen hasznosíthassa a kutatásban, az üzleti életben és a közszolgáltatásokban. 

Az európai adatstratégia azt célozza, hogy az európai vállalatok, kutatók és közintézmények könnyebben juthassanak adatokhoz, és azokat a korábbiaknál hatékonyabban használják fel az EU együttműködésével kialakítandó közös platformok segítségével. Az Unió ki fogja dolgozni az ehhez szükséges jogszabályi keretet is, ezáltal létrejöhet az adatok egységes piaca, azok szabad áramlásával az Európai Unión belül és az ágazatok között. Ez az egyének, a vállalkozások és a szervezetek számára is pozitív változást hoz, hiszen minél több számukra releváns, nyilvánosan hozzáférhető adatnak vagyunk a birtokában, annál jobb döntéseket tudunk hozni. 

 

A Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) 

A digitalizáció példátlan felzárkózási esély Magyarország számára: bár az egyes gazdaságok sok területen különböznek egymástól (tőkeerő, piacméret, oktatási rendszer stb.), a versenyképességi kulcstényezővé váló digitalizáció a következő években jelentősen átrendezheti a nemzetgazdaságok közötti meglévő erőviszonyokat.   

Ehhez jó alapot biztosít, hogy 

• az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték a teljes magyar érték legalább 20%-át adja; 

• a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya – a multiplikátorhatásokat is figyelembe véve – már eléri a 17%-ot;  
• az IKT szektor a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre (az autóipar után): a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság együttvéve. 

Az NDS célja, hogy hazánk digitális fejlettsége az évtized közepére meghaladja az Európai uniós átlagot, 2030-ra pedig a tíz élenjáró uniós gazdaság közé kerüljön. Kiemelten fontos, hogy Magyarország a gazdaság, az oktatás, a kutatásfejlesztés-innováció, a közigazgatás területén olyan összehangolt erőfeszítéseket tegyen a digitalizáció előmozdításáért, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá az ország versenyképességének és a polgárok jólétének javulásához.  

Az NDS megvalósulását az alábbi négy pillérre építik fel, amelyeket további specifikus célkitűzések támogatnak:   

• a megfelelő szolgáltatási képességű és minőségű vezetékes és vezeték nélküli digitális infrastruktúra rendelkezésre állása; 

• a lakosság digitális kompetenciájának, médiatudatosságának és a munkavállalók digitális tudásának folyamatos fejlesztése; 
• a vállalkozások digitális felkészültségének, a digitális technológia integráltságának növelése, az innovatív digitális megoldások elterjedésének ösztönzése; 
• az elérhető ügyfélbarát digitális közszolgáltatások körének bővítése és a használatuk iránti nyitottság és motiváció erősítése a lakosság és a vállalkozások körében, a határokon átívelő szolgáltatásnyújtás megteremtése az EU által elvárt területeken, valamint mindezek támogatására a közigazgatási back-office folyamatok hatékonyságának növelése automatizálással és az adatalapú működéshez szükséges interoperábilis adatkapcsolatok hálójának kialakításával. 

Az NDS eszközrendszere a digitális gazdaság erősítésével kapcsolatosan elsősorban az alábbi területeken irányoz elő jelentős, jól megtervezett és egymással is összehangolt fejlesztéseket:  

• A KKV-k digitális ellátottságának és használatának növelése: dedikált programok megtervezése a digitális technológiák vállalaton belüli integráltsága terén legnagyobb lemaradást mutató területek kezelésére. 

• Digitális startup vállalkozások fejlesztése. 
• Az IKT iparág célzott fejlesztése támogatási programok segítségével. 
• Az állami adatvagyon gazdasági célú hasznosítása célzott stratégiával, intézkedésekkel. 

Miközben a mesterséges intelligencia gyorsuló ütemben alakítja át a vállalatok működését, formál át egész iparágakat, a kormányzati és a versenyszféra közötti összhang hiánya aláássa az emberek MI iránti bizalmát, és ez hátráltatja a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú alkalmazások bevezetését. A két szektor közötti koordináció elengedhetetlen a pragmatikus szabályozás és kormányzás kialakításához, mert mindkét fél így értheti meg teljesebben, hogy az AI alkalmazása milyen etikai kihívásokat és elvárásokat hoz felszínre, azok milyen elvek mentén kezelhetők, és a törvényalkotók is így hozhatnak majd kellően árnyalt, realisztikus döntéseket.   

 A GINOP-3.2.8-20 kiemelt projekt céljait tekintve a negyedik dimenzió fejlesztését támogatja, azaz a vállalkozások digitális fejlettségét, az e-kereskedelmet, valamint az elérhető digitális technológiák integrálását a gazdasági szereplők életébe. A kiemelt projektben tervezett tevékenységek az új típusú adattechnológiára, az adatszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazásokra alapozó jó gyakorlatok, módszerek, eljárások elterjesztéséhez járulnak hozzá. A projekt átfogó célja, hogy fejlessze a magyar vállalkozások digitális ismereteit és képességeit, különös tekintettel a mesterséges intelligencia és az adattechnológiák területén, továbbá elősegítse a vállalkozásokban a mesterséges intelligencia és a vállalati adatok üzleti hasznosítását. Emellett támogatja a közadatokra épülő társadalmi és gazdasági innovációt, valamint a felhőalapú szolgáltatások alkalmazását a vállalkozások innovációjában, a mesterséges intelligenciára és az adatra alapozott modern közszolgáltatások fejlődését, továbbá a KKV-k digitális transzformációját. A kiemelt projekt jelentősen hozzájárul a hazai vállalkozások fejlesztésének gyorsításához és a mesterséges intelligencia alkalmazások elterjedéséhez, valamint olyan együttműködések kialakításához, amelyek új digitális alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését célozzák.